Pontot tenni a földkérdésre

A földterületek ügye aktuális téma, hiszen ha belegondolunk, szinte minden székelyhídi és a hozzátartozó települések családjainak fontos. Nagyon sokan hosszú évek óta próbálják visszakapni felmenőiktől örökölt földjeiket, több-kevesebb sikerrel, mint ahogy a későbbiekben kiderül, sokan még a mai napig várják a jogos örökség tulajdonbavételét. Erről a kényes kérdésről faggatom a polgármestert, Béres Csabát, aki elmondta, hogy  Székelyhídnak és a hozzátartozó települések falvainak összesen 15 140 hektár földje van, amibe beletartoznak a nádasok, legelők erdők, szántóterületek. A mai napig az adózott területek összessége 11177, 22 ha, a többi föld adózási szempontból nem létezik. Sokan nem jelentik be a föld vásárlásának tényét, vagy nem nem íratják le a saját nevükről, vagy mert nem tudják, vagy mert nem akarják. Az viszont biztos, hogy a 2010-es évben az emberek 10830,88 ha föld után fizették ki az adót. A szomorú tapasztalat az, hogy nem az egyszerű munkásemberek azok, akik nem rendezik az állam felé a tartozásaikat. Pontot tenni a földkérdésre részletei…

Székelyhídi csapvízgondok

Kisvárosunkban pár hónapja futótűzként terjedt el a hír, hogy a székelyhídi víz nem alkalmas ivásra. Utánajártam, és Béres Csaba polgármestertől érdeklődtem a téma iránt. A „mi a helyzet az ivóvízellátással a településünkön?” kérdésemre a városvezető készségesen elmondta, hogy a székelyhídi ivóvízhálózat több mint negyven éves, és a legnagyobb probléma vele, hogy korából fakadóan napi rendszerességgel történnek csőtörések. Amikor kiépítették a hálózatot, nem rendelkeztek tervvel, ezért az alkalmazottak csőtörés esetén csak következtetni tudnak, hogy hol lehet a probléma. Az ivóvízhálózat működtetése a tavalyi év folyamán több mint 400 000 lejbe (4 milliárd régi lejbe) került a városnak. Székelyhídi csapvízgondok részletei…