„A magyarok legőszintébb ünnepe” Székelyhídon

Március 15-én délután jelentős számú ünneplő gyült össze az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján Székelyhíd központjában, a helyi művelődési ház előtt.


A Székelyhídi Férfikórus katonadalai után Béres Csaba polgármester nyitóbeszédében március 15-ét a magyarság „legszentebb, legigazabb és legőszintébb ünnepének” nevezte. Véleménye szerint magyarságunk lényegéhez tartozik a szabadságszeretet, amelyet ez az ünnepnap jelképez.
Az ünnepség a Székelyhídi Búzavirág Népdalkör előadásával folytatódott, Kokovai Csongor diák szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét, majd a Székelyhídi Református Egyházkórus Halleluja Énekkarát hallhattuk.
Az ünnepi műsor után közintézmények, politikai és civil szervezetek helyezték el az emlékezés koszorúit Petőfi Sándor emléktáblájánál: Béres Csaba polgármester és Csuka József alpolgármester (székelyhídi polgármesteri hivatal), Domahidi Sándor elnök (székelyhídi RMDSZ), Hegyesi Viktor igazgató és Boros István aligazgató (Petőfi Sándor Elméleti Líceum), Karancsi Béla igazgató és Batra Imre tanár (Nagykágyai Mezõgazdasági Iskolacsoport), vitéz Veress János és vitéz Karancsi Béla (Történelmi Vitézi Rend), Rákosi Jenõ esperes, Kincses Balázs gondnok és Mészáros János presbiter (református egyházközség), Raþiu Rozália és Rákóczi Lajos (Pro Érköbölkút Egyesület), Major Zsuzsa és Preznyák László diákok (Rákóczi Szövetség székelyhídi középiskolai szervezete), Kozma Csaba és Szabó Gyöngyi (a Magyar Polgári Párt Bihar megyei, illetve székelyhídi szervezete), Rhédey Emília (Erdélyi Magyar Néppárt).
Az ünnepnapot a Szózat, a Himnusz és a Székely himnusz közös eléneklése zárta.

Ér hangja